Nyugis délután

Ma ebéd után otthagytuk az én szemem fényét a maminál. Szerettem volna egy csendes délutánt kettesben az én drága párommal. Eléggé csendesre is sikeredett. Apa dolgozott, én neteztem, tornáztam és pakoltam. Bencikének megint megújítottam a kiságydesign-ját. :) Szereti, ha változtatom a kiságyát. :) Hiányzik.... olyan fura, miért vagyunk mi ilyen lököttek? Alig várjuk, hogy egy kicsit magunk legyünk, és azt csináljunk, amit csak akarunk, akkor, amikor akarjuk. És ha ez megadatik, máris hiányzik a csemeténk. :) Nem lehetünk sose lemondások nélkül boldogok? Talán, ha már akkora lesz, hogy egyedül is tud játszani...
Mindegy is, nemsokára megyünk érte. Vettünk neki etetőszéket. Nagyon nagy, könnyű, strapabíró és dönthető a támlája! Már alig várom, hogy benne etethessem. Meg kell mondanom, nagyon szereti a Benci a főtt kaját!!!